13.fejezet Szeret~Nem szeret

Sziasztok!
Meghoztam a 13.-at is. Remélem, hogy tetszik nektek, és ha igen, akkor dobjatok egy komit.
Nekem az is jó, ha chat-be írtok, de valahol írjatok..:D PLS!!
Jó olvasást mindenkinek!!
Puszii:Wiwii

Ilyenkor reggel amikor a madarak csiripelésére kelek fel, a tükörből fáradt tekintetű arcom köszön vissza rám. A szemem alatt hatalmas karikák jelenek meg. Mindig fogadkozásokba bocsátkozom. Megfogadom: Ezentúl, minden reggel ki járok futni. Nem szeretném, ha egyszer arra lennék figyelmes, hogy hatalmas úszó gumijaim vannak. Valahogy mindig elmarad ez a reggeli futás, de nem tudom mért. Végül is rajtam múlik az egész. Most nem volt erőm a tegnap törtétek miatt futkorásznom, de majd ezt is elkezdem valamikor. Mivel még nem volt erőm lemenni, így kimentem az erkélyemre. Képtelen vagyok ellenállni a cirógató nap sugarainak,és a simogató nyári szélnek. De mivel most a szél egy kicsit erősebben fújt a kelleténél, hamar vissza mentem a szobámba. Elővettem a telefonom, és láttam, hogy anya neve van a képernyőn. 10-szer keresett. Gondoltam, hogy visszahívom, de nem tettem. Minek zavarjam, hiszen már egy órája, hogy hívott. Biztos csak a szokásos szlogenjét akarja elmondani. Bementem a fürdőbe megmosakodtam. Összeszedve minden erőmet levánszorogtam a lépcsőn. Vanessa már a konyhába várt a reggeli teájával.
- Jó Reggelt!- köszönt Vanessa. Én nagyon komás voltam és csak ennyit tudtam kinyögni.
- Ühüm.. Neked is.- Láttam Vanessán, hogy aggódik miattam.
- Sarah. Mi történt tegnap?
- Tudod. Tegnap, valamilyen csoda folytán benne voltunk a TV-be. - utaltam Harryre. -Megemlítettem neki az ügyet. Arra hivatkozott, hogy ő csak segíteni akart, és most, hogy így belegondolok... Nem is tudom lehet, hogy igaza volt. Túlreagáltam a dolgot.
- De ugye tudod, hogy ma találkozunk a London Eye-nél? És ott lesz Harry is.
 - Nekem muszáj mennem?
- Megígérted..

/Harry/
- Nyugi haver én még itt vagyok neked.- akart megnyugtatni Louis a maga módján. Inkább kevesebb, mit több sikerrel. Két fal közé vagyok zárva. Ott  van Carolina, ugyanis tegnap felhívott, hogy találkozunk. Én mondtam neki, hogy holnap megyek el a srácokkal a London Eye-hoz. Annyiban egyeztünk meg, hogy majd valamikor találkozunk. Sarah, ha tegnap nem akart meghallgatni akkor el fog jönni ma?? Most jut eszembe már 11:45 van 1-re hívtuk oda őket.
- De, most még is mit csináljak? -kérdeztem Lou-t aki valami szerencsétlen mesét nézett.
- Bocs haver. Mit mondtál?
- Semmit..

/Sarah/
Bent ültem a szobám ágyán, és azon gondolkodtam, hogy vajon el-e menjek. Hosszas gondolkodás után arra jutottam, hogy elmegyek. Ne higgye azt, hogy ilyen félénk lány vagyok. Oda állok elé és beszélek vele. Ránéztem Twittere. Megláttam Harry kiírását. " Mindent elcsesztem." Már ezer követőnél járok, csak is miatta. Az órám már 12:00 mutatott. Ideje lenne készülődni. Gyors fürdés, fog mosás, meg a szokásos dolgok. Választottam egy ruha összeállítást, és lementem Vanessához.
Sarah:

Vanessa:

 Nagyok ki volt csípve. Ő inkább a természetesség híve, de most egész más volt. Már rég nem mesélt Liam-ről. Szinte biztos voltam, hogy miatta öltözött ki. Mutatott egy napszemcsit ami véleményem szerint nagyon idétlenül nézett ki, ezért nem is vette fel. Meg neki sem tetszett annyira. Lassan elindultunk az úton Vanessa majdnem hogy csak enyhe bokatörést szenvedett.. Nem is csodálnám. Ilyen cipőben. Odaértünk az óriáskerékhez. Egyből kiszúrtam Harry göndör füttyeit. Egyre közelebb jöttek, én egyre jobban féltem. Láttam, hogy Debby is a fiukkal van.
- Sziasztok! -köszönt nekünk Debby. Majd sorra mindenki. Vanessa, és Liam jól elvoltak egymással, így nem is akartam megzavarni őket. Debby és Zayn is elmentek. Niallnek is volt barátnője Emily. Én így ott maradtam a két idiótával a nyakamba. Nagy volt a csend. Lou néha elsütött néhány poént, de én még azon se nevettem inkább megráztam a fejem.
- Sarah beszélnünk kell.-mondta Harry megtörvén a csendet. Én csak vállat vontam, jelezvén, hogy mehetünk. El vitt egy bokor mögé.
- Figyelj! Én nagyon sajnálom, csak segíteni akartam. Nem gondoltam bele a következményekbe. Hülye voltam, és kész. Sajnálom.
Mielőtt bele kezdtem volna a mondandómba megjelent egy lány, vagyis inkább nő.
- Szia Harry! -nyomott két puszit az arcára.
- Szia! Te meg mit keresel itt?
- Beszélni szeretnék veled? Tudod a kapcsolatunkról.
Kapcsolatukról? Miféle kapcsolat. Ez nem lehet igaz Harry átvert?! Meg gyűltek a könnyek a szememben. Harry rám nézett.
- Sarah én..
- És én még így akartam neked meg bocsájtani? Mit is képzeltem, hogy Harry Styles, meg én?.- már szinte sírtam, így jobbnak találtam, ha elmentem onnan. Megfordultam, de Harry elkapott.
- Sarah, én téged szeretlek.
- Ezek után még azt hiszed, hogy megbocsájtok?  Hát most tévedtél.
Elrántottam a kezem majd egy mosdó felé siettem. Nagyon szíven ütött most ezzel a dologgal. Még, hogy szeret? Hát engem nem fog becsapni az biztos. Csak folytak a könnyeim a szememből, és akár hogy is próbáltam ellent állni a sírásnak, nem ment. Ki néztem az ajtón. Semmilyen ismerős arcot nem láttam ott. Így kiszaladtam. Elkezdtem futni a haza vezető úton, de valaki utánam kiabált.